A kriptovaluta és az Ethereum világa

Ha bárkit megkérdezek a kriptovaluták és a blockchain világáról, aki nem egy kriptonindzsa, az a Bitcoinon kívül talán még az Ethereumot ismerheti. Ebből kifolyólag a második piaci kapitalizációjú virtuális pénzt gyakran a „másik kriptovalutának” titulálják a Bitcoin mellett, holott mindössze az a hasonlóság a kettő között, hogy blockchain alapú technológiára épülnek. Szemben a legismertebb társával, az Ethereum nem csak egy kriptovaluta, hanem úgy viselkedik, mint egy óriási decentralizált számítógép.

Álljunk meg egy percre. Mit is jelent ez?

Ahhoz, hogy megértsük az Ethereumot, először meg kell értenünk azt, hogyan működik a blockchain. Ha ezt még nem értitek, az Ethereum működését és világát sem fogjátok érteni. Ehhez javaslom, hogy olvassátok el a korábbi cikkemet a blockchainről. Ha ezt már ismeritek, mehetünk is tovább.

Mit lehet tárolni blockchainben?

Bármilyen adatot lehet tárolni. Az értékét pont az adja, hogy milyen adatot tárolunk. A Bitcoin esetében a blockchaint pénzügyi tranzakciók tárolására használják. A Bitcoin mindössze egy – virtuális – valuta, hasonlóan a fonthoz, a dollárhoz vagy a forinthoz. Semmi mást nem szolgál. Az értékét az adja, hogy az emberek bíznak benne és a mögötte lévő (informatikai) blockchain technológiában. De az Ethereum más.

Az Ethereum nem pusztán egy virtuális valuta. Sokkal magasabb célt szolgál. És hogy mi ez a cél?

Az Ethereum alapvetően egy óriási számítógép. Kifejezetten lassú -, akár 100-szor lassabb, mint a mostani számítógépek – és drága. Ennek az Ethereum számítógépnek kb. ugyanakkora tudása van, mint a ’90-es évekbeli mobiloknak. Szóval pár egyértelmű dolgon kívül túl sok mindent nem lehet vele csinálni.

De akkor miért is ez a nagy felfordulás az Ethereum körül? Az Ethereum villámgyorsan söpört végig a világon. Ha megértjük, hogy az Ethereum blockchain rendszere hogyan működik, akkor megérthetjük azt is, hogy mitől mondjuk azt, hogy egy óriási számítógép.

Hogyan működik az Ethereum?

Mint ahogy bármelyik másik blockchain, az Ethereumhoz is szükség van pár ezer emberre (a csoport tagjaira), akik futtatják az ehhez szükséges szoftvert a gépükön, hogy legyen megfelelő erőforrás a rendszer működtetéséhez. Minden számítógépen a hálózatban futtatnak egy ún. Ethereum Virtuális Gépet (EVM = Ethereum Virtual Machine). Az EVM-re gondoljunk úgy, mint egy operációs rendszerre, amely megérti és végrehajtja annak a szoftvernek az utasításait, amely kód az Ethereum által használt programnyelven lett megírva. Az EVM által futtatott szoftver utasításait hívjuk „okosszerződéseknek”.

Ahhoz, hogy bármilyen utasítást elindítsunk ezen az „operációs rendszeren”, meg kell fizetnünk ennek az árát. Viszont ennek az árát nem dollárban vagy fontban fizetjük meg, hanem a hálózat által létrehozott virtuális valutában, az etherben. Az ether ebből a szempontból ugyanolyan virtuális valuta, mint a bitcoin (a csoport tagjai ebben kereskednek), azzal a különbséggel, hogy arra is alkalmas, hogy ebben lehet kifizetni az „okosszerződések” ellenértékét.

Ebben a világban az ember és az okosszerződés is felhasználónak számít. Amit egy ember meg tud csinálni, azt az okosszerződés is, és ugyanígy fordítva.

Egy okosszerződés is tud úgy viselkedni, mint egy ember. Mindketten képesek küldeni és fogadni ethert. De van egy további fontos jellemvonása az okosszerződéseknek: méghozzá előre meghatározott kimenetelű megállapodásokat tud végrehajtani.

De hogy jobban megértsük, pontosan miről is van szó, nézzünk rá egy példát!

Az okosszerződés előnyei

Tegyük fel, hogy Bence és Judit fogadnak a holnapi időjárás kimenetelében. Bence állítja, hogy holnap ragyogni fog a nap, jó idő lesz, Judit viszont meg van róla győződve, hogy zivataros esőzés várható. Jó testvérek lévén megállapodnak. A vesztesnek 100 ezer forintot kell fizetnie a győztes számára. Hogyan tudjuk garantálni, hogy a vesztes állni fogja a szavát? Nézzük meg a kimeneteleket.

 

  1. Bíznak egymásban

A legegyszerűbb módja ennek, hogy bíznak egymásban. Régóta testvérek, túl jól ismerik már egymást. Igen ám, de mi van akkor, ha nem testvérekről van szó? Ha olyan emberekről beszélünk, akik nem ismerik egymást? Akkor ez már nem ilyen egyszerű. Nincs oka annak, hogy bízzanak egymásban.

 

  1. Szerződést írnak

Másik lehetséges kimenetel, hogy Judit és Bence kötnek egy szerződést, amelyben deklarálják, hogy mi történik akkor, ha a vesztes nem fizeti ki a megállapodott összeget. Ezzel mindössze az a probléma, ha a vesztes nem fizet, akkor jogi úton kell érvényesíteni a szerződést, amelynek a jogi és egyéb költségei sokszor magasabbak lesznek, mint maga a fogadás összege.

 

  1. Egy közös barát segítségét kérik

Kézenfekvő megoldás lehet, ha egy közös barátra bízzuk a döntést. Judit és Bence is letétbe helyez 100-100 ezer forintot a közös barátjuknál. A következő nap kinéz az ablakon, ellenőrzi az időjárást, majd odaadja a győztes számára a 200 ezer forintot. Egyszerű, nem? Kivéve, ha a közös barátjuk meglép a 200 ezer forinttal…

Belátható tehát, hogy van 3 különböző kimenetele a fogadásnak, de mindegyiknek megvan a maga gyenge pontja. Ha Bence és Judit nem testvérek, és nem ismerik egymást, akkor nem bíznak egymásban. Szerződéskötés nem jöhet szóba, mert drágább a jogi úton való behajtás, mint maga a fogadás nyereménye. Segítséget kérni egy közös ismerőstől újra bizalmi kérdéseket vet fel.

De akkor mi segíthet egy ilyen helyzetben?

Az okosszerződés. Az Ethereum okosszerződése nyújt segítséget egy ilyen helyzetben. Az okosszerződés tulajdonképpen egy közös barát azzal az enyhe árnyalatnyi különbséggel, hogy kódban van megírva. Az Ethereum megengedi számunkra, hogy írjunk egy olyan okosszerződést, amely elfogad 100 ezer forintot etherben Judittól és Bencétől is, majd a következő nap az időjárás API ellenőrizi a kimenetelt és elutalja a 200 ezer forintot a győztes számára.

Ha egy okosszerződést megírtunk és jóváhagytunk, akkor utólag nem módosítható és változtatható semmilyen módon. Ebből kifolyólag, biztosak lehetünk abban, hogy bármiben is állapodtunk meg, az végre lesz hajtva, történjen bármi.

De hogyan működik az okosszerződés? Mi köze ennek a blockchainhez?

Bármikor, ha egy okosszerződést létrehozunk, blokkokba tárolja el az információkat minden tranzakció során. Nagyon leegyszerűsítve az alábbi részei vannak az Ethereum blockchainnek:

  • Időbélyegző
  • Küldő fél adatai
  • Fogadó fél adatai
  • Összeg mértéke
  • Adatok

Az első négyet szükségtelen kifejteni, mert magától értetődő. Viszont az adatok részről beszélgessünk kicsit, mert ebben rejlik az Ethereum igazi ereje. Ez az a rész, amely tartalmazza az okosszerződések létrehozásának adatait és a végrehajtásához szükséges adatokat.

Az Ethereum blockchain egy-egy blokkja 3 féle utalási fajtát tartalmazhat:

 

  1. Az egyik emberi felhasználó utal a másik emberi felhasználónak

Ez hasonló, mint a Bitcoin hálózatban történő utalás. Az ether virtuális valutában küldesz a barátodnak pénzt. Ebben az esetben az Adatok rész üres lesz, nem fog tartalmazni semmit. (Nincs okosszerződés létrehozva, sem végrehajtva)

 

  1. Egy emberi felhasználó utal etherben „senkinek”

Amikor az utalás során nincsen fogadó fél, akkor magának az utalásnak a célja az, hogy létrehozzunk egy okosszerződést az Adatok részben részletezett feltételekkel. (Judit és Bence esetén ide kerül, hogy a fogadásuk tárgya a holnapi időjárás, valamint jó és rossz idő esetén ki fog nyer) Az Adatok mező fogja tartalmazni azt a programkódot, amely a közös, megbízható barátként fog viselkedni.

 

  1. Egy felhasználó utal etherben egy okosszerződésnek

(Emlékszel még? Felhasználónak számít az ember és az okosszerződés is.) Ha egy felhasználó – akár emberi, akár okosszerződés, – bármikor szeretné, hogy egy okosszerződés végre legyen hajtva, akkor egy utalást kell végrehajtani az okosszerződés számára. Az Adatok mező fogja tartalmazni a szükséges lépéseket a fogadás végrehajtásához. (Az időjárás API ellenőrizze a holnapi időjárást, majd jó vagy rossz idő esetén fizesse ki a nyertest.)

Az Ethereum és a blockchain

Köszönhetően a blockchain technológiának, legyen szó bármelyik típusú utalásról a három közül, az Ethereum hálózat/csoport összes tagja értesül az utalásról és a csoport minden tagja feljegyzi az eseményeket. Továbbá, nem csak feljegyzi, hanem az egyes okosszerződések végrehajtásra is kerülnek. Köszönhetően az Ethereum Virtuális Gépeknek, az egész hálózat értesül az okosszerződések végeredményeiről. (Azaz, hogy Bence vagy Judit nyerte az időjárás fogadást és mennyi pénzt kapnak.)

Minden egyes okosszerződéshez tartozó programkód lefut, és az egész úgy viselkedik, mint egy óriási világméretű számítógép. (Lévén, hogy az EVM, mint operációsrendszer összefogja.) És minden egyes végrehajtott programkód végül tárolásra kerül a blockchain rendszerben, azaz utólag nem módosítható.

Már majdnem végeztünk. Még egy fontos dologról nem beszéltünk, a Gasról.

Ahogy korábban is említettem, ha szeretnénk egy okosszerződést létrehozni és végrehajtani, annak meg kell fizetnünk az árát. Ez az ár tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges felhasznált memória, a tárhely, a számítás és az áram költségét.

Használni fogja a számítógépek memóriáját, a tárolás miatt tárhelyet. A blockchainhez szükséges számításhoz áram szükséges, tehát a villanyszámlánkat is terheli. Tehát minden egyes okosszerződésnek megvan az ára. Ez az okosszerződés létrehozásához és végrehajtásához szükséges összes költség. Ennek a költségnek a mértékegységét Gasban határozzuk meg. Amit átváltunk etherbe.

Mi ennek az értelme?

Az, hogy minden egyes okosszerződés végrehajtása előtt előre meghatározzuk, mennyi a maximum Gas keret. A végrehajtási folyamat kétféleképpen végződhet:

  1. Ha az okosszerződés végre lett hajtva
  2. Ha elértük a Gas keretet

Ez utóbbira azért van szükség, mert a kódot mégiscsak emberek írják. Ha gondatlanságból hiba maradt a rendszerben, akkor ne fordulhasson elő, hogy egy okosszerződést végtelen ideig hajtanak végre, így gyakorlatilag végtelen erőforrást, pénzt emészt fel. Erre a problémára nyújt megoldást a Gas keret.

Ez az Ethereum világa. Nem csak egyszerűen egy virtuális pénz. Az Ethereum egy olyan virtuális világ, amelyben megengedi a felhasználónak, hogy egy globális, decentralizált, óriási számítógépet használhasson okosszerződések végrehajtására. Mivel sok a felhasználó és rengeteg okosszerződés keletkezik, ezért hátránya, hogy lassú és drága. Oké lassú, de mihez képest? A gyorsabb, de centralizált, kontrolált szerverekhez, rendszerekhez képest.

Ahhoz, hogy élvezhessük az alacsonyabb költségét a centralizált gépeknek, rendszereknek, átadjuk nekik a hatalmat, a kontrolt felettünk. Ha egy centralizált számítógép, szerver lefagy vagy meghackelik, akkor az összes adatunk ellopható, megsemmisíthető. Ahhoz, hogy a decentralizált, óriás számítógép esetében (az Ethereum világában) ugyanez megtörténhessen, ahhoz az összes felhasználó, összes gépének meg kell semmisülnie. Vagyis ahol internet van, ott Ethereum is van.

Ez, kedves barátaim az Ethereum története és a kriptovaluták időszaka. Ezzel megismerhettétek az Ethereum alapjait. Ha kíváncsiak vagytok még több ilyen posztra, akkor kövessétek a Facebook oldalunkat, mert hamarosan jönnek további cikkek a Bitcoinról, az Ethereumról, a Rippleről és a társairól.

Farkas Dezső
Farkas Dezső a Jövőt Építők Generációja Egyesület elnöke és a Cégjelző Kft. ügyvezetője. Szabadidejében szívesen foglalkozik oktatással, a fiatalok képzésével, a kriptovalutákkal, fintech megoldásokkal és a legújabb, modern technológiákkal.