Interjú Néder Attilával – Pákozdi László Folyamatfejlesztés szekció

Az interjú készült Néder Attilával, a Green Aqua Kft. tulajdonosával, az interjút készítette Pákozdi László, a JÉG Folyamatfejlesztés szekció vezetője.

Pákozdi László, JÉG Folyamatfejlesztés szekció vezető

Kedves olvasó, mielőtt elolvasnád a cikket vess rá egy pillantást, hogy mivel is foglalkoznak Attiláék valójában. Elképzelhető, hogy számodra egy eddig ismeretlen irányt fog mutatni az akvarisztikában, vagyis az akvakertészetben. A képek magukért beszélnek.

http://www.greenaqua.hu/hu/bolti-akvariumok-kepei

Hogyan kezdte el a vállalkozását? Hogyan indult el? Hogyan változtak útközben a céljai?

Nem ez volt az első vállalkozásom. 20-21 éves korom óta mindig van/volt valamilyen vállalkozásom. Ebbe nőttem bele. Édesapám is vállalkozó volt. A vasárnapi ebédek úgy teltek, hogy a cégből jövő információkat hallottam. Innentől fogva természetes dolog volt számomra. Már itt láttam, hogy egy vállalkozásban nem alkalmazottként kell jelen lennem. Ez a szemlélet gyerekkoromból ivódott belém. De hogyan is indult ez a vállalkozás? Ez egy érdekes történet. Már a cég alapítása előtt maga a hobbi és annak szeretete megvolt. Aztán jött a meghatározó pillanat, amikor rátaláltam egy olyan növényes akváriumra, amivel azelőtt sem én, sem a környezetem nem találkoztunk. Ha mások találkoztak volna, akkor csak egy legyintéssel azt mondták volna „photoshop”. Csak egy kiállításra készül, nem lehet ilyet csinálni.

De nekem a fotók nem ezt sugallták. A növények már összenőttek egymásba. Látszott, hogy ez egy régóta működő növényes akvárium. Japán blogokon találtam további információkat.

Próbáltam Google fordítót ráengedni a japán szövegre, de olyan meredek dolgokat fordított a Google… Több hónapos kutatómunka után kristályosodott ki bennem, hogyan is lehet ilyet elkészíteni. Sajnos falba ütköztem a hozzá szükséges dolgok beszerzésében. Európában nem lehetett beszerezni az eszközöket.

De eldöntöttem, hogy csinálok egy ilyen akváriumot. Elindultam a folyamatban lépésről lépésre, összegyűjtve a blogok alapján a szükséges kellékeket. Egyszer csak lett egy olyan akváriumom, ami azelőtt sosem. Hasonlított a japán blogon talált akváriumhoz.

Bevallom, hogy olyan szerencsével sikerült elindítani, hogy a legkisebb algásodás sem jelent meg. Ha ez nem így sikerül és nem vagyok annyira elszánt, lehet, hogy ott kiöntöm úgy, ahogy van, és ez az egész nem lett volna. Elég lelkes is voltam abban az időben.

A feleségem lakberendező és blogot is írt. Azt látta, hogy esténként leülök a számítógép elé és emailekre válaszolok. Írt Gábor, Péter, Zoli stb., hogy hogyan csináltam az akváriumot? Lépésről lépésre elmeséltem, hogyan készült, fejenként másfél oldalban.

Ezzel ment el másfél órám minden alkalommal. Ekkor a feleségem rám nézett és azt mondta hülye vagyok. Csinálj egy blogot! Azt tanácsolta, írjam meg, mert következő esetben ha kérdeznek, csak belinkelem a blogból a bejegyzést. Így indultam el.

Az érdekesség az volt, hogy ennek a blognak hatványozottan nőttek a látogatói. Több 100 hozzászólás. Látszott, hogy nem vagyok egyedül, akit megfogott ez a terület. Kialakult egy kisebbfajta közösség, egymásnak segítettek, várták az új cikkeket. Ebből alakult tovább, hogy tanácsokat kértek, honnan vegyenek ezt, honnan azt. Nem kellett olyan sok gógyi ehhez, hogy ha már ennyire keresik. Akkor ezt ne különböző helyekről, ne külföldről, hanem lehetőleg tőlem vásárolják meg. Felismertem, hogy ezt meg kell csinálni.

Első lépésben kellett egy beszerzési forrás, egy eladási felület és pénz. Ekkor jött a képbe Lantos Viktor, aki egy zseniális informatikus szakember. Állandó résztvevője volt a blognak. Illetve Farkas Balázs a másik zseniális üzlettársam, aki nagyon beleásta magát a növénytápozásba.

Akkor kitaláltuk, hogy építsünk egy webshopot. A japán ADA márkával kezdtük. Szerettem volna emellett egy saját terméket is. Először csak webes felületen mertük forgalmazni. Nem tudtuk, hogy 100, 1000 vagy 5000 embernek nyitjuk-e a boltot. Nem mertünk nagy pénzt beletenni a válság közepén. Akkoriban nagyon negatív volt a hangulat. Nem mertünk nagyobbat álmodni egy webshopnál. Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy rájöjjünk arra, hogy ennek nagyobb létjogosultsága van az országban, mint azt először gondoltuk volna. A webshop egy bizonyos határon nem tud átlépni, mert oda jutottunk, ahonnan indultunk, azaz, hogy ami a képen van az photoshop: ne hidd el, ami a képen van!

De ha csinálunk egy boltot és kirakjuk, ami létezik és tényleg bemutatható… Heti szinten 3-4 ember jött, aki meg szerette volna nézni az akváriumomat. Akkor mertük megtenni azt a lépést, hogy üzletet nyissunk, amikor azt láttuk, hogy a webshop annyi hasznot hoz, hogy ha nem veszünk ki belőle semmit, akkor a bolt bérleti díját már kitermeli. Tehát a célunk az volt, hogy megmutassuk minél több embernek ezeket a bemutató akváriumokat. Elindítsunk mindenkiben valamit. A saját képzeletünk szab csak határt annak, hogy milyen akváriumot készítünk el.

Sokan jelentek meg az irodámban (ahol volt ez az akvárium), és az embereknek ott maradt a tekintetük… Eddig ilyet nem láttak.

Mennyiben változott a vállalkozásról alkotott kép az elmúlt időkben?

A vállalkozói kép sokat változott. Amit a TV-ben és újságokban látni: menő autók, gazdag emberek. Ugyanakkor a vállalkozás most már teljesen másról szól. Nem mindegyik vállalkozót kezelem ugyanúgy. Sajnos a szó el van csépelve és negatív felhangja van a vállalkozásnak. De rengeteg olyan vállalkozás van, ami rászolgál a „sikeres pozitív vállalkozó” címre.

Mit gondol a magyar fiatal vállalkozók mostani helyzetéről? Miben tér el az Ön akkori helyzetétől?

Nagyon érdekes a dolog. Attól függ, menyire tekintek vissza. A 10-15-20 évvel ezelőtti vállalkozásaimban még nem volt akkora jelentősége az internetnek, mint most. Az a vállalkozás, ami nem az internettel együtt építkezik, halálra van ítélve. A fiatalok sokkal jobban benne élnek ebben a világban, mint az én 40-es korosztályom. Sokkal jobban tudják a trendi dolgokat. Mi monitorozzuk a saját vásárlóinkat és érdekes, hogy kezdünk kiöregedni a vásárló közönségünkből. A vásárlóink átlagos életkora 22-35 év. Az üzlettársam meg is jegyezte viccesen, hogy kezdünk ebből kiöregedni és fel kell vennünk egy fiatalt, hogy megmondja nekünk mi a trendi, és akkor úgy fogunk változni.

Azt gondolom a helyzetükről, hogy nekik az internet miatt van egy nagyon fontos kilépési és belépési pont. Sokkal tágabb a látókörük. Rengeteg ötletet látnak, csak egy kicsit kell gondolkodni, hogy 1-2 dologból összerakjon egy olyat, amit még nem csinált senki, vagy ő hozzátegye a saját tudását, amit az iskolában vagy bárhol máshol megtanult. Mindössze ennyire kell nyitott szemmel járnia, és utána ott van a kis webshop, és máris kész a termék. A fiataloknak ott van készen, ha vállalkozni akarnak, az nagyon könnyű. Hogy később hova tudja ezt eljuttatni, az viszont már nehéz.

Több a konkurencia is, régen senki nem vásárolt eBayen és Amerikából. Annak van manapság értelme, ha veszel valamit, adsz hozzá értéket, ezzel gyártasz egyedit és ezt adod tovább. Én autodidakta módon tanultam, hogy hogyan csináljak egy növényes akváriumot. Meg kellett próbálni, össze kellett rakni, és működött. Ha ezt Magyarországon tanították volna, akkor nem lett volna piacom, nem tudtam volna én eladni. Ez egy piaci rés volt akkortájt.

Piaci rést nagyon nehéz találni, de ha talál valaki, érdemes rámenni. Igaz mi sem voltunk bátrak az elején, mint azt említettem. Azt kellett látni, hogy miben vagyunk egy kicsit mások, mint a környezetünk. Azt kerestük, miben kaptunk egy picit többet, mint mások. Ha mások is ezt vizsgálják, biztosan fognak találni. Olyat nem tudok elképzelni senkiről, hogy ő semmire nem képes vállalkozást építeni. Biztos, hogy van valami hobbija, biztos, hogy van valami ügyessége, amivel kicsit kitűnik. Nem kell elsőnek lenni, a lényeg, hogy felismerje azt, hogy ezt meg lehet csinálni.

Ami még jó tanács, hogy nem szabad multikkal meg nagyokkal felvenni a versenyt. Nem tudod. Akkor inkább specializálódj. Ez az, ami Magyarországon meg tudja menteni a kisvállalkozót. Vegyük a mi példánkat: háromszor, négyszer annyi növényt tudunk forgalmazni, mint bármelyik multi az országban. Irdatlan kínálat van a multiknál. De nekünk háromszor annyi féle van. Háromszor annyi féle dekorációnk van. Viszont nincs tengeri akvárium, nincs sügeres. Az egész akvarisztikának egy kis szeletét választottuk ki, de azt nagyban csináljuk. Azt mondom, ha megvan az a vállalkozás és tudod, hogy mire lehet specializálódni, akkor annak ki kell tágítani a választékát olyan szintre, hogy azt semmilyen multi ne tudja túlszárnyalni választékban, azért, mert ha elterjed azokban a körökben, ahol mozogsz, akkor ők tudni fogják, hogy nem érdemes elmenni a multiba, mert nálad háromszor annyi félét lehet kapni háromszor olyan méretben és minőségben. A lényeg az, hogy specializálódni kell egy részre és ott a lehető legjobban ki kell tágítani a kínálatot és akkor azt fogják mondani, hogy „Vízinövény, akkor Green Aqua!!!”

Kérem, mondjon asszociációt a vállalkozás szóra!

Nekem ez egy létforma, nem is tudom elképzelni, hogy alkalmazott legyek. Alkalmazott csak családi vállalkozásban voltam.

A vállalkozás a pénz teremtésével való együttélés. Nehéz ezt különválasztani, hogy mi a munka és mi a magánélet, de idővel ezt külön kell tudni választani. El kell, hogy jöjjön az a pont: 8 óra van, több e-mailre nem válaszolok.

Kérem, mondjon 3 asszociációt a siker szóra!

Nekem siker az, ha valakinek tanácsot adok akvarisztikai kérdésben és visszajön, hogy működik! Szerencsére ma is 2 példa volt erre.

Az a legjobb érzés, amikor egy ismerős bejön és azt mondja „Minden rendben” és már is vásárol valamit. De nem is ez a lényeg, hanem, hogy azt mondja: „Minden rendben”.

Tanácsot adni jó, de úgy, hogy nem látod az akváriumot, nehéz. Ha nem sikerül, minden felelősség a tiéd.

Másik nagy siker számomra, mikor megkérdezik mivel foglalkozom és mondom, hogy van egy akvarisztikai kereskedésem. Válaszként érkezik, hogy aha, oké oké… (ilyen van mindenhol) látom rajta, ahogy megjelenik előtte sztereotipizálva a kép, hogy egy kis büdös, sötét, párás, sok döglött hallal és aranyhallal bólogató búvár – gondolja, hogy ez vagyok én –, aztán beszédül a boltba. És látni a ledöbbent tekintetét. Na ez is egy siker. Sikerült őt meglepnem, elkápráztatnom, és egyből máshogy gondol a hobbira. Megmutatom az embereknek, hogy ez a hobbi mennyit változott az elmúlt 10-15 évben.

Sikerként éltük meg, hogy a Tropicarium felkért minket egy akvárium építésére. Jelenleg is üzemel egy akvárium náluk, amit mi építettünk „nature” stílusban.

Van egy ötletem és egy célom, Ön szerint hogyan kezdjek neki a megvalósításnak, mi az első lépés?

Ha van egy ötlet és egy cél, akkor meg kell vizsgálni, hogy az mennyire piaci rés? Mennyire életképes? Arra kell nagyon vigyázni, hogy pozitív emberekkel osszuk meg a céljainkat, ötleteinket. Mert egyébként azt fogjuk visszahallani, hogy: „Hidd el, hogy azt nem lehet” „Úgysem fog sikerülni”. Ha valakinek van egy ötlete és van egy célja: az már siker. A nekikezdés a megvalósításnak az üzleti tervvel kezdődik. Tudni kell, hogyan akarom megoldani. Fontos, hogy ne fogyjon el az akarat. Nekem is volt olyan vállalkozásom, ami tönkrement, vagy legalábbis nem működött.

Mi a 3 legfontosabb képesség, amellyel egy fiatal vállalkozónak rendelkeznie kell/szükséges elsajátítania? Ön minek köszönheti a sikerét?

Elsajátított szaktudás. Nem kell megijedni a vállalkozás indításától. Akarat kell hozzá.

A sikerem a csapatmunkának köszönhetem, és annak, hogy volt, aki a megfelelő irányba tereljen. A döntésekben sokat segített, hogy hárman voltunk. Ezt a formát látom a legsikeresebbnek. Így legalább 2-nek kell egy lehetőség mellett döntenie. Úgy látom, itt mennek a döntések objektív irányba. Nem beszélve arról, hogy 3 ember háromféle tudást tud adni a céghez. A cégtársaimmal kiegészítettük egymást. Az én gyengeségeimet ők pótolták, én pedig az övékét.

Melyek a legnagyobb akadályok és kockázatok, amikkel szembe kell nézni egy vállalkozás megkezdésénél? Mi volt az Ön legnagyobb kihívása a vállalkozásában?

A legnehezebb dolog az volt számomra, hogy meglássam mikor kell felvenni alkalmazottat. Fórumainkon keresztül nevelődik ki az új munkatárs, akiknek később a hobbijuk lehet a munkájuk. Jelenleg nagyon nehéz megfizethető áron jó szakembert találni, aminek egyik fő oka a külföldre vándorlás. Lehetőségként itt megemlíteném, hogy a külföldre vándorlás rengeteg új piaci rést nyit meg. Külföldön élő magyar és itthoni élő magyar kooperálhat. Vállalkozhat nemzetközi szintéren, hisz mindkét fél jól megismeri az adott ország lehetőségeit, termékkínálatát, piaci réseit, de szimplán csak az árkülönbözetből eredő lehetőségeket is.

Az emberek azt gondolják, hogy a pénzt nehéz megszerezni a vállalkozáshoz. Ez nem igaz. Ha nincs valaki elásva az adósságban, akkor tud szerezni pénzt.

Az akadályokat magunkban kell keresni. Fel kell térképezni, miben vagyunk gyengék. Ha szükséges, mint említettem, kell egy társ, aki kompenzálja a gyengeségeket.

Mi volt az Ön legnagyobb bukása? Hogyan állt fel?

Nem volt az a klasszikus bukás. Volt mélypont. Az előző vállalkozásomban multiknak szállítottunk saját márkás termékeket évekig. Nagyon jól ment. Majd kiírtak egy tendert és valaki 1 forinttal olcsóbb lett. Előző héten kamionszámra vitték tőlünk. Következő héten SEMMI! Ez bukás volt. Az a baj, ez bármikor megtörténhet. Ez arra volt, jó, hogy megtanuljuk, hogy nem szabad egy lábon állni. Nem szabad csak egy helyre beszállítani. Mindig több láb szükséges.

Hogyan álltam fel? Már voltak más lábak akkor, mint például a Green Aqua. Bár elvesztettem egy üzletet, hatalmas tapasztalatot szereztem belőle.

Mit gondol az akvarisztika/akvakertészet jelenlegi helyzetéről és milyen irányba változhat?

Ez egy szélsebesen fejlődő irányzat, nem látom a kifutását. Azt látom, hogy az emberek egyre inkább nyitottak a természetes szép, zöld irányába. Minél inkább rohanóbbá válik az élet, annál inkább helye van egy akváriumnak a lakásban. Nem érzem azt, hogy a közeljövőben ennek vége lenne.

Mit jelent Ön számára az akvarisztika/akvakertészet? Foglalja össze néhány sorban.

Nálam ez megnyugvást jelent. Ha egy ember ránéz egy akváriumra és megnyugszik tőle a lelke, akkor gyakorlatilag elérte a hatását az akvárium. „Én akváriumban születtem”

Miért ajánlaná az említett hobbyt másnak, milyen élményekkel és problémákkal találkozhat egy kezdő akvarista/akvakertész?

Mindenkinek ajánlom az akvarisztikát. Akkor nem szoktam ajánlani, ha az ember nagyon sokat utazik és nincs otthon. Egy olyan térben, ahol sokat tartózkodunk, ott a helye az akváriumnak. Sokan mondják, hogy „odatették a TV mellé és azóta nem kapcsolják be a TV-t”. Az ember oda tudja magát képzelni a természetbe, betekintést nyújt a víz alatti világ szépségeibe.

Mit üzenne annak a 18 évesnek, aki saját vállalkozást akar alapítani a jövőben? Mit üzenne a 18 éves fiának?

Azt, hogy mindenképpen próbálja ki magát! Az első kudarc az nem kudarc. Az első három kudarc az még nem kudarc. Ezekből fog tudni tanulni annyit, hogy nem lesz több kudarc. Mint amikor iskolába is jársz. Ki kell járni a vállalkozás iskoláját. Csak a saját bőrén tudja megtapasztalni az ember.

 

 

 

Kántor Barnabás
A Jövőt Építők Generációja sportszekciójának vezetője, aki sportújságíró múltja után a JÉG-ben sikeres sportolókkal készít interjúkat egy kutatás keretében. Munkája során marketinggel, elsősorban a közösségi médiával foglalkozik, ő kezeli a JÉG Instagram-oldalát is.